A földönkívüli beszéd

Egyszer, régen, próbáltam kitalálni egy teljesen idegen, földönkívüli nyelvet, amelyet egy regényben tudtam volna használni. Nem jutottam messzire vele, nem vagyok én Tolkien típus, de ami megvan belőle, azt érdekességként továbbadom.

Egy idegen köszönési formáról van szó, csináltam róla egy video-klippet is:


SZÖVEG:

(Latin betűs átírásban. A sok módosult betű arra utal, hogy nagyon idegen hangok vannak benne)

p’ángymíghyn t’ábáGúv zjídáng byvúl

rlk mibyg bygázj
p’ánljú rlk tjú pyxupú
p’ánlafa rlk tjú byrjamyg

p’ánrlk gamutj pintá lymfúxyt xynsjúf
rlk sjítáqáqlyp xynpusjík
rlk atpyprsj xyntúp myk ghyngíb

p’ánghynjúbrdág njyg-gjúv rlgbydlyng myk rlkpytfútjíp ghynljághasj


ÍRÁS:

Az első mondat, mint köszönés, úgy jelenik meg a város kapuján, mint az elején látható kép.



ITT LEHET HALLGATNI:

http://www.youtube.com/watch?v=uQ7IOZA8MDc


FORDÍTÁS:

Idegenek békességben léptek be országunkba (köszönés)

Messziről utaztak
Nem fedte be őket a homok
Nem égette meg őket a nap

Hadd találjanak rövid ideig pihenésre köztünk
Hadd örvendezzenek társaságunkban
Hadd egyenek, igyanak bőségesen

Áldja meg a nagyságos Teremtő ittlétüket, eltávosásukat.


ELEMZÉS:

p’ángymíghyn t’ábáGúv zjídáng byvúl

[Ergatívusz eset] -- p’án-
[Többesszám] -- ky- / gy- (mássalhangzó egyezés szerint)
[Abszolútívusz eset] -- Ø
Idegen -- míghyn
Mi / minket / miénk -- t’a
Ország -- báGúv
-ban / -ben -- sjí- / zjí-
Békesség -- dáng
[múlt idő] -- py / by
Belép -- vúl

rlk mibyg bygázj

Ők / őket / övék -- rlk
-ról / -ről -- mi
Messze -- byg
[múlt idő] -- py / by
Utazik -- gázj

p’ánljú rlk tjú pyxupú

[Ergatívusz eset] -- p’án-
Homok -- ljú
Ők / őket / övék -- rlk
Nem -- tjú
[múlt idő] -- py / by
Befed -- xupú

p’ánlafa rlk tjú byrjamyg

[Ergatívusz eset] -- p’án-
Nap -- lafa
Ők / őket / övék -- rlk
Nem -- tjú
[múlt idő] -- py / by
Ég -- rjamyg

p’ánrlk gamudj pintá lymfúxyt xynsjúf

[Ergatívusz eset] -- p’án-
Ők / őket / övék -- rlk
Pihen -- gamudj
- val / -vel -- pin- / bin-
Mi / minket / miénk -- t’a (lágyulva - ta)
közben -- lym
rövid idő -- fúxyt
[módbeli ige] -- xyn- /ghyn-
Megtalál -- sjúf

rlk sjítáqáqlyp xynpusjík

Ők / őket / övék -- rlk
-ban / -ben -- sjí- / zjí-
Mi / minket / miénk -- t’a (lágyulva - ta)
Társaság -- qáqlyp
[módbeli ige] -- xyn- /ghyn-
Örül, örvendez -- pusjík

rlk atpyprsj xyntúp myk ghyngíb

Ők / őket / övék -- rlk
-ig -- at / ad
Betelik -- prsj
Betelt állapot -- pyprsj
[módbeli ige] -- xyn- /ghyn-
Eszik -- t’úp (lágyulva – túp)
És -- myk
[módbeli ige] -- xyn- /ghyn-
k’íb -- drink (lágyulva, mássalhangzó egyezéssel – gíb)

p’ánghynjúbrdág njyg-gjúv rlgbydlyng myk rlkpytfútjíp ghynljághazj

Nagy, nagyságos -- p’rdág
[nagyító] -- xynjú / ghynjú
Teremt -- gjúv
[személyesítő –ó / -ő) -- njyk /njyg
Teremtő -- njyg-gjúv
Ők / őket / övék -- rlk (mássalhangzó egyezéssel)
[személytelen főnév képző] -- byd / pyt
Tartózkodik -- lyng
Tartózkodás -- bydlyng
És -- myk
Eltávozik -- fútjíp
Eltávozás -- pytfútjíp
[módbeli ige] -- xyn- /ghyn-
Megáld -- ljághazj

Annyi volt!

János 3:16

Nézzük a Biblia egyik legjobban ismert versét néhány (főleg angol) fordításban.

Először, az eredeti I. századból származó görög szöveget: ez lett hivatalossá a görög ortodox egyházban:

Görög: “οὕτως γὰρ ἠγάπησεν ὁ θεὸς τὸν κόσμον, ὥστε τὸν υἱὸν τὸν μονογενῆ ἔδωκεν, ἵνα πᾶς ὁ πιστεύων εἰς αὐτὸν μὴ ἀπόληται ἀλλ᾽ ἔχῃ ζωὴν αἰώνιον.” I. sz.

Jeromos IV. századi latin fordítása, a vulgata, azóta is a nyugati, római egyház hivatalos Bibliája: így hangzik:

Latin vulgata: “sic enim dilexit Deus mundum ut Filium suum unigenitum daret ut omnis qui credit in eum non pereat sed habeat vitam aeternam” IV. sz.

Bár sokan azt gondolják, hogy John Wycliffe először fordította a Bibliát angolra a XIV. században, vannak sokkal régebbi töredékek is. Az un. Wessex Gospels (Wessexi evangéliumok) a X. századból származnak, és az óangol ill. angol-száz nyelv nyugati szász dialektusában így hangzik a versünk:

Wessex Gospels (Old English): “God lufode middan-eard, swa þaet he sealde his áncennedan Sunu, þaet nán ne forweorðe þe on hine gelyfð, ac haebbe þaet ece líf.” ~990

Előreformátor John Wycliffe és társai középangolra fordították a Bibliát:

Wycliffe (Middle English): “For God louede so the world, that he ȝaf his oon bigetun sone, that ech man that bileueth in him perische not, but haue euerlastynge lijf.” ~1390

Mivel Anglia akkor a nyugati egyházhoz tartozott, ez a két fordítás a vulgatát használta alapul. William Tyndale, pedig, többek között Eramus görög újszövetség harmadik kiadását (1522) használta az ő fordításához. Az ő nyelvezete már körai modern angolnak számít.

Tyndale (Early Modern English): “For God so loveth the world, that he hath given his only son, that none that believe in him should perish, but should have everlasting life.” 1525

Több Biblia fordítás jelent meg a következő században, a püspöki Biblia angliában hivatalos volt I. Erzsébet királynő idejében, de nem volt különösen népszerű:

Bishop’s Bible: “For God so loued the worlde, that he gaue his only begotten sonne, that whosoeuer beleueth in hym, shoulde not perishe, but haue euerlastyng lyfe.” 1568

A genfi Biblia sokkal jelentősebb volt, használta többek között Shakespeare, Cromwell, Milton, Knox és Bunyan:

Geneva Bible: “For God so loved the world, that he hath given his only begotten Son, that whosoever believeth in him, should not perish, but have everlasting life.” 1587

A Jakab királyi Biblia, amely elsőször 1611-ben a király és az anglikán egyház hivatalos megbízásában készült és megjelent, több évszázadon keresztül az angol-száz világ mérvadó Biblia fordítása volt:

King James / Authorised Version: “For God so loved the world, that he gave his only begotten Son, that whosoever believeth in him should not perish, but have everlasting life.” 1611

A revideált verzió 1885-es kiadása óta nagyon sok új angol fordítás megjelent:

Revised Version: “For God so loved the world, that he gave his only begotten Son, that whosoever believeth on him should not perish, but have eternal life.” 1885

Ezek közül az egyik legnépszerűbb az új nemzetközi verzió:

New International Version (Modern English): “For God so loved the world that he gave his one and only Son, that whoever believes in him shall not perish but have eternal life.” 1978

Látjuk, hogy ezek nagyon is haszonlítanak egymáshoz, bár szeretnék egy pár dolgot megemlíteni.

A -th rag azt jelenti, hogy az ige jelen időben, harmadik személyben szerepel. Megfelel a mai angol -s ragnak. Tehát: believeth = believes. Bár az 1885-ös fordításban is így marad, ez csak konzervatív használat. Sokkal korábban tűnt el a használatból, sőt, valószínűleg először a kiejtés megváltozott, és csak később a helyesírás. Sajnos nem találom a forrást, de olvastam, hogy már a XVII. században a következő szavakat azonos módon ejtették: rose (rózsa), rows (sorok), roweth (evez - mai helyesírás szerint: rows).

Az "örök élet" kifejezést szinte mindvégig úgy fordították: everlasting life. Csak a húszadik századi verziókban szerepel: eternal life. Szerintem ez mindenképpen jobb, a görög "aiónios" szót jobban adja vissza az "örök", mint az "örökké tartó" gondolat.

A másik érdekesség az "only begotten Son". A legtöbb modern nyelvtudós szerint a görög "monogenész" jelentése: egyetlen, egyedi, páratlan. Jeremos latin fordításában, viszont szerepel "unigenitus". Talán összekeverte e két kifejezést: monosz + genosz = egyfajtájú (tehát, páratlan) és monosz + gennaó = egyszülött (egyetlen egy született belőle).

Az angol száz verzió és Wycliffe, tehát, helyesen fordították Jeromos hibás szavát, Tyndale kijavította a görög alapján, de aztán visszatértek a latin alapú változathoz, amely megmaradt évszázadokon keresztül, egészen a huszadik századig. Amely biztos mond valamit a vallásos konzervatizmusról.